2008. október 27., hétfő

Teleférico Madrid y Segovia

Üdv mindenkinek! Ez a hétvége elég eseménydús volt (szerencsére). :) Először elmentünk szombaton Frankyvel libegőzni (Teleférico Madrid). Illetve hát kabinos felvonókkal mentünk úgy 15 percet kb. Szép kilátás, nagyon kellemes idő volt.



Fent nem sok látnivaló akadt, erdő mindenfelé, meg egy kis park van ott. Viszont jó kilátás nyílik a vidámparkra, és hallani lehetett a sikolyokat is. Mászkáltunk egy órát, aztán szépen lementünk. Este vacsiztunk feketekagylót, meg kis tintahalakat kirántva. Végre találtunk egy helyet, ami olcsó, és nem túristafíling. Ide helyiek járnak, igazi kis talponálló kocsma és kisvendéglő. :)

Képek: http://picasaweb.google.com/mviragka/TelefRicoMadrid#



Na de, vasárnap elmentünk Segoviába. Háát az a város nagyon gyönyörű. Sok látnivalóval, kisutcákkal, klassz atmoszférával. Nagyon mázlisták vagyunk, mert egész nap sütött a nap és 25 fok körül volt a hőmérséklet. Egyszóval minden stimmelt! :D 4en mentünk, kocsival. Franky (magyar), Juan (spanyol), Diego (argentin) és én.


Először megnéztük a római kori vízvezetéket. Segovia római vízvezetéke, pontosabban vízvezetékhídja az Ibériai-félsziget egyik legjelentősebb római kori műemléke. A kasztíliai város jelképe, amely a címerében is szerepel. 1985-től – az óvárossal együtt – a Világörökség részét képezi.



Majd a Katedrálist kívülről belülről, és mindenhogy nagyon szép volt. Alapkövét 1525ben tették le. A késő gótikus, harmonikus formájú impozáns méretű katedrális festett flamand ablakaival, műkincseivel sokak szerint Európa egyik legszebb gótikus műemléke.



Ezután elsétáltunk megnézni az Alcázart. A nyugati sziklaleszakadásnál, ahol a mélyben két patak találkozik, áll a középkori lovagvilág mesekastélya. Közelében remek kilátó a környékre. Maga a vár roppant vastag falaival, lovagtermeivel, rengeteg nagyobb és kisebb tornyával kápráztat el, a termekben a királyi élet kellékeivel, amiket alaposan megszemléltünk… Kicsit fogdostuk a páncélozott lovagokat és nem vettük észre, hogy beindul magnóról egy szöveg. Mire harmadszorra indították el, akkorra fogtuk fel, hogy az nekünk szól, és ne nyúljunk semmihez! :D Felmentünk a toronyba is, ahonnan nagyon jó kilátás nyílt a városra.




Később sétálgattunk a városban, meg megnéztük az összes kis szuvenír boltot. Ittunk egy sört egy kis eldugott helyen, aztán a főtéren ettünk valamit, meg üldögéltünk, aztán szépen hazajöttünk.





Az összes kép itt: http://picasaweb.google.com/mviragka/Segovia#


Írjatok!

2008. október 22., szerda

La Casita de Chocolate

Na, voltam ma a divatbemutatón! :) Ahol bizony voltak ruhák csokiból! Délelőtt 11re kellett mennem, persze alig találtam meg a helyet és (Murphy törvényei szerint, pont) ma volt az eddigi legrosszabb idő… Zuhogott az eső, és mire odaértem, a zoknim is vizes volt, meg a nadrágom kb. fele. Így indult a nap. Aztán találkoztam Ivánnal is, a tervezőpáros férfi tagjával. Elég érdekes, de vicces figura. Őt is megfertőzte az, hogy olyan nadrágot vegyen fel, ami 3 számmal kisebb nála. Mindegy, mókásan néznek ki. Tervezők, elvontak, ez kell! :D Egy normálisabb kép róluk.





Első feladataimat Briandával kellett csinálnom. Ő is ott dolgozik, velem egyidős, nagyon kedves, amolyan mindenes a feladata, ami én is leszek majd részben. :) Először egy otthonmaradt ruháért szaladtunk, aztán még be kellett szerezni egy balerinadresszt is, ami elég soká tartott, utána elmentünk még díszszalagot venni. Legalább láttam, hogy milyen üzletekben vásárolnak. Nagy meglepetésemre elég sok helyen kell sorszámot tépni a vásárláshoz, úgy, mint ha csak a postán lennénk. Lefogadom, hogy a tolakodó nénik miatt van. :) Ezekkel tértünk vissza. Most még nem volt túl sok feladatom. Nézelődtem, láttam, hogyan kell az utolsó pillanatban összerakni egy ruhadarabot stb. Persze ez a kollekció különleges, mert egyes ruhák csokoládéból készültek, másokon csoki díszítés van. A kiegészítők is csokoládéból vannak, fülbevalók, fejdíszek, nyakláncok.




Kettő körül eljöttem, 5re kellett visszamennem. A bemutató hatkor kezdődött. Elég nagy lett 6 felé a sürgés-forgás. Rengeteg ember, rengeteg fölösleges ember álldogált, rohangált. Modellek sminkelése, hajak belövése, ruhák felműtése. Persze folyton úgy éreztem útban vagyok, ami kicsit igaz is volt. Aztán kaptam feladatot, nekem kellett a kiegészítők egy részét szétosztanom. Hát ezek a modellek tényleg nagyon vékonyak és mind 180cm fölött van… Ijesztőek! ;D A bemutató végül ¾ 7kor el is kezdődött. Akkor én kint leültem, és végignéztem a showt. A tetszetős ruhadarabokat taps jutalmazta. Némelyek olyan arcot vágtak, mintha még nem láttak volna soha életükben egy ruhadarabot sem. Öröm volt nézni. Lényeg a lényeg, hogy nagy sikerük volt! Nekem is tetszettek.




2008. október 20., hétfő

El Escorial

Szombaton elutaztunk El Escorialba, ami kb. 1 órányi vonatútra van Madrid központjától. 3an mentünk, Franky, Gaby (a bolíviai csaj), meg én. Na tehát El Escorialról mit kell tudni. Európa egyik leghíresebb palotája van ott, amelyet II. Fülöp építtetett. Érdekessége, hogy az egyik torony tetején a téglák között van egy aranytégla. Ezzel fitogtatta, hogy neki mennyi aranya van… Hehe. Monumentális látvány és a háttérben pedig kisebb hegy látható, ami nagyon jól néz ki. :D Először egy parkon sétáltunk keresztül, ahol rengeteg gesztenyefa meg fenyőfa volt. Elég sok vicces fotót készítettünk. Íme néhány:





A városka nagyon hangulatos, zegzugos, kis utcákkal, kisvendéglőkkel. Ott ebédeltünk mindenféle tengeri cuccot. Már egészen megbarátkoztam vele, simán eszem a halakat… :D És lassan megtanulom, az ételek, meg halak elnevezéseit is. Na ettünk, aztán még a palota körül mászkáltunk. Vissza fogunk menni oda még, mert diákkal 3 Euró a belépő, anélkül meg 8, így nem mentünk be…. Mire elértük a vonatot visszafele, már zuhogott az eső, de mázlink volt, mert addig egyetlen csepp se esett. :)






Vettem magamnak egy spanyol tankönyvet, abból tanulok, meg egy mini angol-spanyol szótárat is. Az angol-magyar 1000Ft volt kábé, a magyar-spanyol meg 5000Ft értékű. Hát akkor inkább még az angolt is tökéletesítem… ;) A könyvhöz CD is van. Együtt tanulok a Frankyvel, meg a Diegóval, aki argentin. Így mi tanulunk spanyolul, őt meg tanítjuk angolra. Mindenki jól jár. A képen, tőlem balra Jorge (úgy ejtik, hogy horhe), columbiai, tőlem balra pedig Diegó, argentin srác. Ők (is, mert vannak mások is) Franky lakótársai. Nagyon viccesek,Jorge egyáltalán nem beszél angolul, mi meg csak keveset spanyolul, szal többnyire mutogatás, meg nevetés van.




Voltam pénteken az új munkahelyemen! :D Találkoztam Inezzel, az egyik tervezővel. Szimpatikus volt nagyon. Van még ott egy lány, akivel együtt fogok dolgozni, ő is beszélangolul. Amolyan mindenes leszek, aki mindig ott segídkezik, ahol éppen kell. Látni fogom, majd hol veszik az anyagokat, hol fotóznak és hol varratják a ruhákat. Már alig várom! :D Kiderült, hogy mégse oda költöznek, ahova mondták, így még jó, hogy nem béreltem lakást Madrid északi részén… Viszont most majd Madrid külvárosi részébe kell majd kijárnom. A hely neve Pozuelo, rajta van a térképen, nyugatra.





Na hát nincs közel, de ez van, a cég novemberben költözik majd. Kaptam feladatot itthonra. Első körben szabásmintákat kell másolgatnom, nem nehéz feladat. Legközelebb szerdán kell mennem a városba egy helyre, ahol divatbemutató lesz. Illetve „catwalk” show, ott kell majd segédkeznem. Izgalmas lesz, mert a ruhák állítólag csokoládéból lesznek! Na erre kíváncsi leszek! Viszek fotómasinát, aztán beszámolok. ;)


Az eddigi képeket most is feltöltöttem: http://picasaweb.google.com/mviragka

Puszi!!!!!

2008. október 16., csütörtök

Madridi séta

Gyönyörű idő, 25 fok, napsütés. Legjobb idő egy jó kis városnézéshez! Sétámat Madrid legdrágább negyedében kezdtem. Gyönyörű épületek, kovácsoltvas erkélyek, szép motívumok a házakon, telis tele van a környék ilyen épületekkel.





Az útikönyv egyik ajánlata Madrid legrégebbi és legszebb benzinkútja volt, amit megnéztem, íme, a kép, én valami egészen másra számítottam… :)





Kis utcácskákban kóboroltam, színes épületek, mediterrán hangulat, ilyen Madrid mindenhol (a belvárosban). Találtam pár csempés épületet, de nincs olyan sok. Néhány söröző és bolt őrzi ezt a hagyományt.





A kisutcákból kiérve lassan elértem Madrid „fashion street” – jére. Hehe, nekem a paradicsom. :D Az utca telis tele van üzletekkel, butikokkal, kizárólag a bulis fiatalok számára kreált kollekciókkal. Itt aztán látni színes egyéniségeket. Az emberek már mindent magukra aggatnak, csak hogy egyedibbek legyenek az átlagnál. Persze néha azért akadnak durva túlzások… Például a 40es nők is úgy öltözködnek sokszor, mint a tinik és azért valljuk be az kevés százalékuknak áll jól. De rengeteg a deszkás stílusú, persze így a csajok, még ha van alakjuk, azt se lehet kivenni a lógós holmik alól… Szóval érdekesen torzítják el a saját sziluettjeiket. De ezek csak a túlzások, nagyon sok csinosan, mégis extravagánsan öltözködő fiatal van! Ja, ami még vicces, hogy vagy nagyon sok a meleg fiú, vagy csak divat buzisan öltözködni… nem jöttünk rá még. :D


Ezután sétáltam kicsit a Gran Vián, ami az egyik fő út Madridban. És onnan elmentem a Plaza Major-ra, ami az egyik főtér Madridban. Jó lenne ott kávézni majd egyet… :D Persze ott a legdrágább.






Később találkoztam a Renivel (tudjátok, a Gergő felesége, ők segítettek nekem, amikor megérkeztem) meginni egy tejeskávét. Amolyan csajos trécselés meg miegymás. Erre szükségem van. ;) Jól elbeszélgettünk, ettünk sütit, lehet, hogy hozzá fogok járni spanyol magánórákra (perfektül beszél). :)





Miután elváltunk én még bolyongtam kicsit a városban, majd találkoztam Frankyvel és elmentünk a „magyar találkára”. Az iwiwen nézelődtem, magyarok után, akik Madridban vannak és végül is ott akadtam rá erre a találkára. http://www.hungarito.com/ Jó volt, nagyon vegyes kis társaság gyűlt ott össze. Vannak erdélyi magyarok, vannak spanyolok, akik magyarul tanulnak. És magyarok, akik itt élnek, tanulnak, dolgoznak. Érdekes sztorik, hogy ki, hogyan keveredett ide és miért. Ez szerdánként van, menni fogunk! :D



Még az este elhatároztuk Frankyvel, hogy megnézzük a bikaviadalok színhelyét kivilágítva. Hát megnéztük, de annyira nem volt kivilágítva. :P Aztán meg majdnem lekéstük az utolsó metrót, de mindenkinek sikerült végül hazajutnia. Szerencsére Madridban a metró fél2ig jár! Jó lenne otthonra is!

  © Blogger template 'Isfahan' by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP