2008. október 6., hétfő

Van végre szállásom!

Van végre szállásom! Jeeee. A központtól nem messze lakom, egy csendes kis helyen a második emeleten. Egy idősebb házaspár lakik itt, a néni María nagyon kedves. Persze nem beszél angolul, szóval elég érdekes… Sok mindent megértek, csak még nem tudok válaszolni (borzasztó rossz érzés). 5én este 10kor költöztem be, természetesen ez itt abszolút nem számít későnek. Íme néhány kép a szobámról.










A ház az Acacia metróállomásnál van, a zöld (5ös) metróvonal mellett. A munkahelyem pedig a lila vonal (9es) végénél lesz. Nem valami közel, de nem bánom.




Képzeljétek, találkoztam egy magyar ismerősömmel (Ferenc). :-) Amikor Kassára érkeztem 2 éve, akkor találkoztunk, de csak 2-3 napra kb., mert mentek haza. Azután egyszer mentem Miskolcra és ott találkoztunk, most meg beszéltünk Skypen és kiderült, hogy ő is itt van Madridban! :O Hát nagyon meglepődtünk mind a ketten. 3 találkozásból kettő külföldön. Aztán találkoztunk, meg elmentünk bulizni szombat este. Megismerkedtem egy csomó barátjával, finnekkel, spanyolokkal, különböző nemzetiségűekkel vegyesen. Nagyon jól éreztem magam, és aztán különösen, hogy tegnap lett végre szállásom!



Tegnap voltam a Retiro parkban, ami nagyon híres, és nagyon nagy! Tele szép virágokkal, rózsakerttel, fenyőfákkal meg pálmafákkal. Van benne pár tavacska, ezek közül az egyiken csónakázni is lehet. De a legjobban nekem az óriáskacsák tetszettek. A képen mögöttem a Kristálypalota látható meg jó pár dagadt óriáskacsa! :D






Nagyon közel van a szállásom a La Latina metróállomáshoz és környékhez. Tegnap Franky (a magyar ismerősöm, Ferenc, de minden külföldi így hívja, már én sem tudom máshogy! :-)) segített átcipelni a cuccaimat (majd megszakadtunk, nem tudom, hogy fogok tudni kimenni a reptérre!!) az új helyemre, aztán ellátogattunk a La Latinára. Hát este 11kor akkora nyüzsgés volt ott, hogy csak na! Rengeteg ember, mindenféle-fajta. Itt a legidétlenebbet se nézik ki, mert mindenki az! :D Olyan szerkókba járnak az emberek, hogy otthon nagyon kinéznék őket, az tuti. De itt normális. Ja igen, ezen fenn vagyunk akadva: a sörözőkben például a számlát, szalvétákat, cigarettacsikkeket simán a földre dobja mindenki. Így szokás, amikor bezárnak, akkor összetakarítják, de addig is pl. tegnap gázoltunk a papírokban. Érdekes szokás mindenesetre. De a Tapasokhoz (kis adag szendvics, hal, chips, olajbogyó stb., amit a sör mellé adnak) nagyon könnyű hozzászokni. Már most érzem, ha hazamegyek, nagyon fogom hiányolni! Franky a képen "cerveza con limon"-nal a kezében.



A szállásról még annyit, hogy a másik szobába költözött két csaj tegnap szintén, de eddig csak köszöntünk egymásnak. Ők sem beszélnek spanyolul, csak angolul, elég hangosak, papírvékony falak vannak… Mindegy majd megismerkedek velük, sőt most hívtak kávézni! :D Majd jövök! Pusssz.

1 megjegyzés:

ronyiszka 2008. október 6. 23:14  

azt tudod, h annál jobb egy hely, minél több a szemét a földön! ez valóban vicces, nekem is szemet szúrt rögtön az első alkalommam egy kávézóban...
milyenek a kávés csajok?

  © Blogger template 'Isfahan' by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP